οὐρανόθεν
Adverbe · ouranothén (ouranotén)
Notice Bailly
Lexique du grec ancien
οὐρανόθεν [ᾰ] du
haut du ciel, Od. 5,
294 ; 6, 281 ; 9, 69 ; Hés. Th. 761 ; ἀπ’ οὐρανόθεν, Il.
21, 199 ; Od.
11, 18 ; Hés.
Sc. 384 ;
ἐξ οὐρανόθεν, Il. 8, 19, etc. ; κατ’ οὐρανόθεν,
Orph. Lith.
595, m. sign.
Étym.
οὐρ. -θεν.
Sens général, à vérifier dans le contexte biblique.
Bailly 2020 · CC BY-NC-NDSource ↗