πεντακισχίλιοι

Adjectif · péntakiskhiliu (péntakiskilioï)

Notice Bailly

Lexique du grec ancien

πεντακισ·χίλιοι, αι, α [ᾰχῑ] cinq mille, Hdt. 1, 194 ; Plat. Leg. 738a ; sg. πεντακισχιλία ἀσπίς, Luc. D. mer. 9, 4, troupe de 5 000 boucliers ; ἵππος, Spt. 1 Macc. 4, 28, troupe de 5 000 cavaliers.

Sens général, à vérifier dans le contexte biblique.

Bailly 2020 · CC BY-NC-NDSource ↗