στενακτός

Adjectif · sténaktos (sténaktos)

Notice Bailly

Lexique du grec ancien

στενακτός, ή, όν :
1 gémissant, plaintif, Eur. Ph. 1302 ||
2 lamentable, Soph. O.C. 1663 ; Eur. H.f. 917.
Étym. vb. de στενάζω.

Sens général, à vérifier dans le contexte biblique.

Bailly 2020 · CC BY-NC-NDSource ↗